Szabados Attila verse
You cannot read any more publications this month without being logged in.
To enjoy unlimited access and take full advantage of new features, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in
Szabados Attila verse
Ha egyáltalán éltünk
És ha már éltünk, lesz-e cél, az úton
vár-e döghús, Lesbia, mondd, megéri
így, ha ott van még az esélye, hogy csak
rágjuk a csontot?
Új tanács kell, Lesbia, zsenge, mert mi
gyorsan élünk, minket a summa mozgat,
elkopott rétorszerepeddel itt ne
tarts monológot.
Hangzatos szókészleted egyszerű csel,
és a mottó bár sokat ad, de téves.
Mert se jótállás, se adóslevél nem
mondja ki egyben –
záradékod még ködös, ittas eskü.
Újra: éljünk – tág fogalom, nem? Üdvös
érkezés, vagy csak savanyúcukorka
mű aromákkal?
Pontosíts, és újra, üzenj, hogy értsük.
Itt a konkrétság, amiből kevés jut,
nincs idő, hogy minden előkerüljön,
jó, ha a summa.
Visszarángatnunk ne legyen hiába,
megszokott formádban a csíra hajtson,
hadd szakítsuk rögtön, emésszük egyben,
You cannot read any more publications this month without being logged in.
To enjoy unlimited access and take full advantage of new features, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in