Congratulations! Your support has been successfully sent to the author
Götz Zora versei

Götz Zora versei

Published Feb 14, 2023 Updated Feb 14, 2023 Culture
time 4 min
0
Love
0
Solidarity
0
Wow
thumb comment
lecture reads
0
reaction

On Panodyssey, you can read up to 30 publications per month without being logged in. Enjoy29 articles to discover this month.

To gain unlimited access, log in or create an account by clicking below. It's free! Log in

Götz Zora versei

Papír pongyola

régi-új hullámok nyaldossák partjaink
a személyes ügy ismét politika-kérdés
kivárjuk-e a pillanatot
mikor hagy mély nyomot
egy radikális lépés
ma még csak bűntudatkeltés a stratégia,
közvélemény ellenében hozott rendelet,
de holnap összetart-e a két jó barát
megduzzasztani a civil terheket?
hisz a régiektől megtanulták,
a büntetés alapja: könyörtelen szigor
még véletlen sem az edukáció,
a felvilágosítás liliomot tipor
inkább tegyünk úgy,
mintha nem döntött volna,
babásokhoz tegyük
a szülészet söpredékét,
s ha a bürokráciánkon túl is kitart,
hallgassa csak, mit veszít,
érezze át vétkét
plafonról lógó, villódzó neon
mondd csak, mi ebben „kényelmi”
a műtőajtóig, papír pongyolában
száraz torokkal nyelni, csak nyelni
égbe meredő combjaid között
hat-tíz pár
véleménnyel terhelt tekintet vár
az arcodba tolt műtőlámpa elvakít
az altató elhomályosítja a kínt
és utána, a feltisztulásban
a kínzó bűntudat, mint megannyi kelés
repeszti fel kiszáradt lelkedet
az a szégyen, az a megkönnyebbülés
és örülhetünk, hogy ez ma még szabad
hogy itthon szívhang van csak, és nem sírószoba
vagy még rosszabb: egy rettegő orvoscsapat,
mi amíg szepszist kapsz, csak áll és nem néz oda
így lesz ellátásból turisztika
már ha össze tudsz rá annyit gyűjteni
s míg szépen javul egy ország-statisztika
a szegény pórul járt, ha nincs miből költeni
és előkerül a szekrényből a vállfa,
a kötőtű, az ágak, mérgek és praktikák
s míg verítékben ázva
kúszol a konyhába,
zárt ajtók mögött dőlnek el ezek a viták 

 

Válassz!

plakátok a városokban
dollárból vagy közpénzből 
dalok, mémek nagy párbaja
mit nyerünk az egészből?

alakítsuk át
egy nóta rigmusát
az ellenzék meg izzadja ki 
rá paszkvillusát

de azóta a szovhoz
programhoz ki nyúlt?
ezekhez a disznókhoz meg
elég ennyi lúd?

mindenki egyért,
egy mindenkiért
bevettük, hogy többen legyünk,
amit főztünk, meg kell együk,
kontextus nélkül 
fecsegni készül
matricák a plakátokra
nem gondoltunk még az okra
elég később hátba szúrnunk 
ha elk*rtuk

nyeld vissza, mit letuszkoltál
kis bulimiás
magyar embert nem osztott meg
még így a Gulyás

olajágas békegalamb
rápiszkít a rezsiárra
megmozgatjuk a nagykövet
gázoljunk a Barátságba

fegyelmet a bridzsasztalnál
Uraim, s ti Egyebek
vetkőzzenek mind ingujjra,
hadd lássuk a kezeket

 

Fertő

Te húszezer év állóvizét látod,
s a benne rejtező nagy befektetést.
Hogy világörökség?
Apró többletköltség.
Bontással kezdjük az építkezést.

Akárhogy is, ez nagy port nem kavar,
hisz elhordják azt az uralkodó szelek.
Halálosabb fertő is pusztít nem tova,
mit megharcolhatnak a világló szemek.

Acélbakanccsal gázolj csak bele,
hátha fennakadsz egy kupac liber-nyákban. 
Nem hallod meg az otthon pusztulását
negyvenezer lilik gyászoló dalában,
hiszen e sztyepptó semmid neked,
Szülőfölded képmásoddá döngölöd,
millió madár költözni kényszerül,
mert egyszerre hazáját, s az álmait ölöd.

Mennyi terméktelen trágyát bírsz felvenni, 
te izzadságban ázó, keserű anyaföld?
Hogyan fakadhatna életképes hajtás 
a tőről, mi rég’ tépő balsorsot örökölt?

Mert küzd ugyan a cserjénk: tüskéket növeszt,
s gumókat gyárt mélyen a föld alatt,
de míg túlélésre játszik, s csak raktározni tud,
szirmokat ha hajt is, termése nem marad.

S míg elfagyott rügyeink felett siránkozunk, 
nem említjük meg, hogy láttuk: jön a fagy.
Hát tehetünk mi róla? – Na és ellene?
Idegkörén kívül meddig lát az agy?
Vagy mik vagyunk mi? Élettelen rögök?
Szívósak ugyan, de tömegben porladók?
Burjánzó gazoknak tápföldjei csak,
vagy tartalmazunk mi még létmozgatót?

S ha zúgolódunk is, harsogó haragunk
a gépezetkerekek visszhangjába vész,
mégis minduntalan felütjük fejünk,
s terjedünk, mint romon a feketepenész.

lecture 50 readings
thumb comment
0
reaction

Comments (0)

Are you enjoying reading on Panodyssey?
Support their independent writers!

Prolong your journey in this universe Culture

donate You can support your favorite writers