English
Français
Deutsch
Italiano
Español
Mes enregistrements
Bozóky Balázs versei
Published Feb 13, 2023
Updated Feb 13, 2023
Culture
3 min
Culture
Published Feb 13, 2023
Updated Feb 13, 2023
3 min
0
Like
0
Love
0
Solidarity
0
Wow
0 comments
55 readings
On Panodyssey, you can read up to 10 publications per month without being logged in. Enjoy9 articles to discover this month.
To gain unlimited access, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in
Bozóky Balázs versei
Contribute
0:4
Ma 2022. június 5-ének hajnala van.
A teraszon ülök fürdőköntösben.
Jégert iszok és hosszúlépést.
Irsai Olivér.
A cigarettámat úgy tekerem mint más a törvényt.
A dohányhoz igazítom a papírt.
A pályázóhoz írják a tendereket.
Nem jön rím a számra.
Úgy írok mint egy gyerek.
Nem, nem, nem.
Nem vagyok részeg.
Csak egy kicsit kába.
Mert hazaköltöztem Magyarországra,
Ahol megvertük az angolokat
Végre 60 év után először.
A boltba mentem tojásért,
Visszafelé láttam, hogy mi van.
A Pingvinben borultak az asztalok,
A Bocskain ünnepeltek,
30000 gyermek énekelte a Himnuszt,
Bazdmeg.
Figyelj, jó a stadion, szeretik.
De 2 színház maradt Felvidéken.
A Jókai meg a kassai.
Kultúra nélkül nem marad ember.
Hagyd abba a dekázást ember.
Nem lesz Madách, Mikszáth sportolókból.
Vonuljunk be a könyvespolcra!
Elő a kardot, tollat, most, elő!
Békeidő
Mindenkinek, aki mostanában adta fel
Nem tudom, valódi wolt-e, vagy álom,
Tegnap éjjel igazoltatták a párom,
Katának vagy Erzsébetnek hívták,
A híd alatt a kékek bekasznizták,
Perzsaszőnyegen tüntetett a mámor,
Mindenki hangos volt, senki sem bátor,
Alkohol csörgedezett az erekben,
Vesztésre álltak, Ászok a kezekben,
Ha Petőfi és Bem most ott lett volna,
Nem hóembert rajzolt volna az útra,
Utolsó ágyúdörej harsog tán az éjbe:
Rendőrautók szirénáznak a téren,
Kiadták a gőzt, ez is valami,
Közeleg az igazi cunami,
Járvány, vér, gáz festi Duna fodrát
Vérvörösre majd, nem egy tetovált lány
Szájrúzsának foltja marad a hajnal,
Talpra ember, férfi, asszony, állat,
Csaholj, hisztizz, de ne bántsd már magad,
Megbűnhődted már a jövendőd, múltad..
Változás van. Munkahelyek megszűnnek,
Tartozni fogsz és rabszolga leszel,
Az emberek felélik vagyonuk,
Alternatív rend lesz örök káoszunk,
A tulajdon elillan mint kósza szél,
Bértollnokok bérdarabját bérelhetnéd,
Bérelsz majd deszkákat színházban,
Ma még beéred Prima Primissimával,
Holnapig még lesz brassói maradék,
Tán alhatsz is barátnál, barátnőnél,
Holnapután dúdolhatják még dalod,
S hiszed, hogy hisznek még a fiatalok,
Majd nem szeretjük a húst egy darabig,
Majd megtanulunk pulóverben sakkozni,
Áram sem lesz? Újra játszunk majd:
Kockával, kisautóval, gitárral,
Majd kétszer főzzük le a kávét,
Zsoltárokat zengünk vén veteránként,
Halkan szürcsölve lent a pincében
Gyertyafényben keresve a rímeket..
Mert az öregek lassan feladják,
Impotensek, nem váltanak csatornát,
Békeidő van még, ha hiszed, ha nem,
Álszent nagypapák el ne téreytsenek.
Háború
Pár napja volt, vagy két hete,
Hogy a zongorista lebetegedett,
Így zene nélkül születésnapodon
Figyeltük a horizont sötétségét.
Akkor még nem sejtettem, hogy
Egy hajnalon elszabadulnak
A pasztellszínek és sárga-kék
Vér folyik szomszédunk asztalára.
A miénkre piros vér folyt,
Még most se heged a seb.
Az idő pincére aléltan takarja
El a kimoshatatlan foltot.
Ha a felejtés és örök remény
Nem volna a végzetnek frígyese,
Fehér lenne minden asztal, fehér,
A Kárpátok képzelt éttermében.
Vágyaink szikláira feltekintve
Halljuk már a háború bombáit,
Dühünk vad lovai nyerítenek,
Szilajan vágtatnak a semmibe.
Nincs menekvés. Hazamegyünk.
Leszaladok a boltba a hírek elől,
Veszek egy ócska magazint,
És egy mély, hatalmas levegőt.
55 readings
0 comments
Previous publication
3 min
You can support your favorite writers
