Balla Dorina Jada versei
On Panodyssey, you can read up to 30 publications per month without being logged in. Enjoy29 articles to discover this month.
To gain unlimited access, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in
Balla Dorina Jada versei
Jó lenne tudni,
avagy egy diák szemszöge
Lehet, hogy nem érted.
Lehet, hogy még nem érzed,
Milyen nagy a súlya,
Annak, hogy tanulhatsz.
De mindegy,
Az a lényeg,
Hogy minél kevesebbet tudj.
Hogyha majd jön a nagybetűs Élet,
Minél hamarabb elbukj.
Rendszerszolga.
Azok kellenek mostan.
Ne nézz balra,
Se jobbra!
A Főnök bármit mondhat,
Úgyse érted, hogy miről van szó.
Te csak megcsinálod.
„Ja, bocsika,
Erről nem beszéltek a suliban.”
Mondod.
Persze, hiszen, ami fontos,
Valahogyan elkallódott.
Odakinn őrjöng a tömeg,
Semmi válasz.
Kérnek egy kicsit többet
Rendes tudásból,
Nem fontos, elmaradt órákból,
Tanárokból.
Hiszen valaki tudni is akar.
Gondolkodni.
Nem csak a rendszerszolga
Sorát gyarapítani.
De igazad van.
A tanárok hadd nélkülözzenek.
Vagy hagyják ott az iskola
Falai közt megbúvó gyerekeket.
Menjenek árufeltöltőnek.
Hisz az úgyis többet keres.
A jövő nemzedékét,
Tanítani, nevelni nem kell.
Vigyázzatok!
Nehogy forradalom legyen újra!
Mikor a fiatalok
Kimennek törve, zúzva.
Nem kéne megvárni azt,
Míg eldurran a sok agy.
Választás(ok)
Melyiket választod,
A rosszat vagy a nem jót?
Kinek hiszel?
Annak, aki hazudik,
Vagy annak,
Aki nem mond igazat?
Kit támogatsz?
Aki lop, mindent, pénzt,
Vagy aki jogtalanul elveszi a másikét?
Úgy sincs különbség.
Az egyik párt ígérget,
Pénzt, békét, szabad életet.
A másik párt pedig azt hajszolja,
Hogy nem lesz semmi baj soha.
„Kezükben tartjuk az irányítást,
Semmi nem áll utunkba,
Nem vitás,
Mi vagyunk a legjobbak.
Nézd a tervezetet,
Megnéztünk mindent.
Ebbe senki nem köthet bele.”
Aha, persze.
Ez mind álarc,
Képmutatás.
Ha megnézed igazán,
Az egész csak egy nagy locsogás.
Az egyik a másikat mocskolja,
S csak azzal vádolja,
Amit ő is csinál mindennap.
A másik pedig mémeket gyárt,
Hogy gúnyolódás tárgyává
Váljon az ellenfél.
Mindezt nekünk…
Tényleg erre van szükségünk?
Azt hiszik hülye vagy.
S nem látsz át a szitán,
Azon, amit csinálnak,
S elhiszel minden hazudozást.
Elég legyen már!
Te ne legyél birka!
Aki beáll a többiek után
A hosszú sorba.
Inkább világíts
Az embereknek,
Hogy rájöjjenek,
Mi vesz körbe minket!
Politika
A szomszédban
Épp háború van.
Oroszország nem akarja,
Hogy Ukrajna
Belépjen a NATO-ba.
Meg sok minden más is van
A háttérben,
Jegyezd meg,
Itt minden érdek.
Minden csak én,
S semmi a másik.
Kérdezem én:
Hogy ez tényleg normális?
Én érzem a lőpor fojtó szagát,
Én érzem az Anya bánatát,
Én érzem a seb fájdalmát.
Én érzem a tönkretett életeket,
Én érzem a rettegésben tartott emberek
Félelmét,
Hogy nincs menekvés.
Vége.
Nincs már értelme.
Tényleg így kell
Ennek lennie?
Ha ez a „politika”,
Ha valami nem tetszik,
Akkor erővel elhallgattatom a másikat,
Akkor én nem kérek belőle.
Mert ez nem politika,
Csak vadállatok véres „játéka”.