Balla Dorina Jada versei
Sur Panodyssey, tu peux lire 10 publications par mois sans être connecté. Profite encore de 9 articles à découvrir ce mois-ci.
Pour ne pas être limité, connecte-toi ou créé un compte en cliquant ci-dessous, c’est gratuit !
Se connecter
Balla Dorina Jada versei
Jó lenne tudni,
avagy egy diák szemszöge
Lehet, hogy nem érted.
Lehet, hogy még nem érzed,
Milyen nagy a súlya,
Annak, hogy tanulhatsz.
De mindegy,
Az a lényeg,
Hogy minél kevesebbet tudj.
Hogyha majd jön a nagybetűs Élet,
Minél hamarabb elbukj.
Rendszerszolga.
Azok kellenek mostan.
Ne nézz balra,
Se jobbra!
A Főnök bármit mondhat,
Úgyse érted, hogy miről van szó.
Te csak megcsinálod.
„Ja, bocsika,
Erről nem beszéltek a suliban.”
Mondod.
Persze, hiszen, ami fontos,
Valahogyan elkallódott.
Odakinn őrjöng a tömeg,
Semmi válasz.
Kérnek egy kicsit többet
Rendes tudásból,
Nem fontos, elmaradt órákból,
Tanárokból.
Hiszen valaki tudni is akar.
Gondolkodni.
Nem csak a rendszerszolga
Sorát gyarapítani.
De igazad van.
A tanárok hadd nélkülözzenek.
Vagy hagyják ott az iskola
Falai közt megbúvó gyerekeket.
Menjenek árufeltöltőnek.
Hisz az úgyis többet keres.
A jövő nemzedékét,
Tanítani, nevelni nem kell.
Vigyázzatok!
Nehogy forradalom legyen újra!
Mikor a fiatalok
Kimennek törve, zúzva.
Nem kéne megvárni azt,
Míg eldurran a sok agy.
Választás(ok)
Melyiket választod,
A rosszat vagy a nem jót?
Kinek hiszel?
Annak, aki hazudik,
Vagy annak,
Aki nem mond igazat?
Kit támogatsz?
Aki lop, mindent, pénzt,
Vagy aki jogtalanul elveszi a másikét?
Úgy sincs különbség.
Az egyik párt ígérget,
Pénzt, békét, szabad életet.
A másik párt pedig azt hajszolja,
Hogy nem lesz semmi baj soha.
„Kezükben tartjuk az irányítást,
Semmi nem áll utunkba,
Nem vitás,
Mi vagyunk a legjobbak.
Nézd a tervezetet,
Megnéztünk mindent.
Ebbe senki nem köthet bele.”
Aha, persze.
Ez mind álarc,
Képmutatás.
Ha megnézed igazán,
Az egész csak egy nagy locsogás.
Az egyik a másikat mocskolja,
S csak azzal vádolja,
Amit ő is csinál mindennap.
A másik pedig mémeket gyárt,
Hogy gúnyolódás tárgyává
Váljon az ellenfél.
Mindezt nekünk…
Tényleg erre van szükségünk?
Azt hiszik hülye vagy.
S nem látsz át a szitán,
Azon, amit csinálnak,
S elhiszel minden hazudozást.
Elég legyen már!
Te ne legyél birka!
Aki beáll a többiek után
A hosszú sorba.
Inkább világíts
Az embereknek,
Hogy rájöjjenek,
Mi vesz körbe minket!
Politika
A szomszédban
Épp háború van.
Oroszország nem akarja,
Hogy Ukrajna
Belépjen a NATO-ba.
Meg sok minden más is van
A háttérben,
Jegyezd meg,
Itt minden érdek.
Minden csak én,
S semmi a másik.
Kérdezem én:
Hogy ez tényleg normális?
Én érzem a lőpor fojtó szagát,
Én érzem az Anya bánatát,
Én érzem a seb fájdalmát.
Én érzem a tönkretett életeket,
Én érzem a rettegésben tartott emberek
Félelmét,
Hogy nincs menekvés.
Vége.
Nincs már értelme.
Tényleg így kell
Ennek lennie?
Ha ez a „politika”,
Ha valami nem tetszik,
Akkor erővel elhallgattatom a másikat,
Akkor én nem kérek belőle.
Mert ez nem politika,
Csak vadállatok véres „játéka”.