Miskolci Krisztina versei
You cannot read any more publications this month without being logged in.
To enjoy unlimited access and take full advantage of new features, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in
Miskolci Krisztina versei
Téltájéki magány
Szürkék a reggelek, hidegek az esték,
Az árcédulákon megint megújult a festék.
Rongyos az életsors, fura ákombákom,
Friss gyümölcs a tálban lassan már csak álom.
Szegény kis pénztárca, hízlalódni óhajt,
Boltba menet gazdája elkölt egy mély sóhajt.
Akcióra vadász, mi kerüljön a pakkba,
Leveszi a polcról, aztán visszarakja.
Visszarakosgatja, aztán meg leveszi,
Az árdagály miértjét rég nem is keresi.
Inkább ő keres mást, jobb munkát, kiutat,
Hogy túlélje, ha a piacon dupla ár riogat.
Vállán ül élte összes batyuba varrt gondja,
Szíve az egyetlen, mit ingyen adott volna.
Jó is van a rosszban, nem kell buszra várni,
Drága bérlet helyett inkább gyalog járni.
A szakadt harisnyát ki látja nadrág alatt?
S barátok révén néha jut egypár finom falat.
A lakás díja - az fáj! S diétán a buksza,
De
You cannot read any more publications this month without being logged in.
To enjoy unlimited access and take full advantage of new features, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in