Gedő Dávid - Egeimen
On Panodyssey, you can read up to 10 publications per month without being logged in. Enjoy9 articles to discover this month.
To gain unlimited access, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in
Gedő Dávid - Egeimen
Aznap a Költő felkelt,
És folytatta útját a sivatagban.
12 éve nézi, hogyan pusztítja el a Fáraó
A gondolkodás vágyát,
Hát elindult a Gyíkkirály szavaival,
És addig nem pihenhet, míg nem lóg a Fáraó.
Útján első szerelme, pirkadó Nap volt első társa.
A Költő hitt a monogámiában,
És minden vágyát egyetlen szerelme felé irányította
Pirkadat hírtelen, heves és egyszerre üdítő volt.
Minden léptét úgy szolgálta, ahogy azt a Költő kívánta.
Míg Pirkadattal élvezték, érezték egymás társaságát,
Észébe jutottak a Gyíkkirály szavai.
Felismerte, hogy figyelmében minden szerelme egyenlően osztozhat
És osztozni is kell.
Az aktus után örök hűséget hazudott Pirkadat szemei közé,
És átverte, hogy szívében kizárólag neki tart fent ülést.
A durva homokban lépdelt tovább mezítláb,
Hogy minden léptében egy legyen a Gyíkkirállyal.
Tanácsára nem fordított figyelmet haja egészségére,
Arcát erős, ijesztő szőrzet temette be.
Ahogy lelke kopott a durva homokban taposás közben
Rátalált második szerelme: a déli Nap.
Forróbbnak, ügyesebbnek, teltebbnek bizonyult, mint első hitvese.
Nem adtak és nem is vettek el semmit, csak élvezték egymást.
Nem etette, nem takarta, nem ápolta a Költő lelkét.
Dél, csak habzsoltatta vele az élvezeteket,
Tudta, hogy kevés ideig uralkodik Ő a Költő egén.
Az aktus után elmenekült a Költő elől.
Félt, hogy neki is örök hűséget akar fogadni.
A Költő ürességet érzett magában,
És ürességgel a szívében elfordult az emberektől,
Átadta magát a Gyíkkirály életének.
Varázsgombát fogyasztott, ami felnyitotta elméjét
Nyugtatta magát, hogy egy közös jó érdekében tör a Fáraó életére,
És nem csak saját önzősége vezérli át a sivatagon
E gomba hozta vissza eszét a világra.
Ez köti össze a fantáziát és a képzeletet
Már a gomba is az ostobaságé lett.
Alárendelt emberek arra használják, hogy elrejtsék magukat
A Világ felelősségei elől.
A Költő fogyasztotta a gombát, de nem érte el a Gyíkkirály sikereit.
A Költő is alárendelt ember lett.
Rájött, hogy Isten nem a Gyíkkirály útját szánta neki.
E felfedezés végett ábrándult ki magából a Költő.
Homokba hullott érzelmeit Isten iránti haragra fordította.
Amíg haragszik sem kell dolgoznia.
Semmi dolga végeztével eltűntek szerelmei az egéről,
S szerelmei nélkül ő is nyugton lehetett.
A Fáraó nem lógott, mégis nyugodni tért.
Elkönyvelte, hogy az ostobaság győzött felette is,
Isten iránti haragja mögé rejtette érzelmeit, amit a Hold iránt táplált.
Szerény, rideg és meleg volt egyszerre.
A Költő nem kérte, mégis betakarta, és melléfeküdt, hogy ketten legyenek egyedül.
A Hold ezért nem kért semmit, csak hogy ne bántsák.
Hát így együtt takaróztak fájdalmaikba, és segítették át egymást az éjjelen.
A Fáraót az éjszaka a nép fellógatta.