English
Français
Deutsch
Italiano
Español
Mes enregistrements
Szilágyi József - Gödörbe
Publié le 17 févr. 2023
Mis à jour le 17 févr. 2023
Culture
3 min
Culture
Publié le 17 févr. 2023
Mis à jour le 17 févr. 2023
3 min
0
J'aime
0
J'adore
0
Solidaire
0
Waouh
0 commentaire
134 lectures
Sur Panodyssey, tu peux lire 10 publications par mois sans être connecté. Profite encore de 9 articles à découvrir ce mois-ci.
Pour ne pas être limité, connecte-toi ou créé un compte en cliquant ci-dessous, c’est gratuit !
Se connecter
Szilágyi József - Gödörbe
Contribuer
Aztán egy verőfényes nyári napon a jóságos király kihirdette a közbeszerzés eredményét. Nem vala benne meglepő fordulat, most is a döntéshozó gyerekkori cimborája nyerte el azt. Kis brigádunk felkerekedett hát, magunkhoz vettük a hamuba sült pogácsánkat, a kőmíves aktimelünket és felfogadtuk a munkát. A döntéshozó barátjának brigádja voltunk, sok-sok legkisebbik fia a szegény embernek.
Zöldfülű segédmunkásként, mindent pontosan és hatékonyan csináltam. Megfogtam a munka végét, úgy forgattam a lapátot, mint Michelin-csillagos séf a fakanalat. De az öregek rossz szemmel nézték. Megintettek és büntetésül nekem kellett kiásni a sittes gödröt.
Dobd a szorgalmad a gödörbe.
Nem volt másom csak egy lapátom, azzal dolgoztam. De mi lesz, ha valami a fejünkre zuhan, és sisak híjján ott loccsan ki az agyvelőnk a földön?
Dobd a munkavédelmed a gödörbe.
Éhes voltam már a munkától, de az öregeknél sosem volt étel. Nem lesz baj abból, hogy az ebéd helyett is csak egy tüske van?
Dobd az egészségedet a májaddal együtt a gödörbe.
Hetente kaptam a fizetésemet, csak úgy zsebbe, még boríték sem volt. Nem írunk jelenléti ívet, munkaszerződést sem kötöttünk. Inkább feketén dolgozunk, mintsem bejelentve.
Dobd a nyugdíjad a gödörbe.
Nem is kell nyugdíj, mire oda jutunk, már úgyis száz év lesz a korhatár, itt döglünk majd meg a lapát mellett.
Dobd az öregkorod a gödörbe.
A jóságos király újabb sport-épületét a legnemesebb erdőbe kellett felépítsük, kivágva a legszebb kocsányos tölgyeket. Féltem, hogy az egyik fánál magát Greta Thunberget találom majd odaláncolva.
Dobd a százéves fákat a gödörbe.
Aggódtam, hogyha nem lesz már több fa, akkor elolvadnak a jégsapkák, és még durvább lesz a globális felmelegedés, pedig már most is izzadtunk a napon rendesen.
Dobd a bébifókákat a gödörbe.
Megkérdeztem az öregeket, hogy minek egy újabb stadion, ha az előzőekbe se nagyon jár ki senki? Elgondolkodtam, hogy mi telne ki belőle: kórház, iskola, színház?
Dobd a demagógiádat a gödörbe.
Aztán a verőfényes nyári nap éjszakáján kilopóztam az építkezésre, beültem az bulldózerbe és ledózeroltam azt, ami már felépült. Hősnek érzeztem magam, noha tudva tudtam, a rombolás csak rombolást szül.
Dobd a terhelő bizonyítékot a gödörbe.
Másnap a brigád összetanakodék.
Magos stadiont hogy felépítenék.
Másnap a brigád bizonyítékot lelék,
Engömet bizony vád alá helyezék.
Vád alá helyezék és elítélék,
Engömet a falba biz beéptítenék.
Aggódtam, hogy a falban nem kapok majd levegőt. Hogy a habarcs az orromba megy, hogy a kő nyomni fogja a derekamat.
Dobd az életed a gödörbe.
Végül én leszek a kocsányos tölgy a falban, kinyújtom a gyökeremet, a törzsemmel szétfeszítem a falakat. Erdőt növesztek és néhány száz év múlva is büszkén állok majd ott. Mikor már senki nem emlékszik arra, hogy itt valaha egy jóságos király stadionja épült.
134 lectures
0 commentaire
Publication précédente
3 min
Tu peux soutenir les auteurs qui te tiennent à coeur
