Szilvi kezében remegett a bögre, miközben a parlamenti közvetítést nézte a telefonján . Normális esetben időpazarlásnak érezte volna, de amióta a kedvenc podcastjában egy családjogi ügyvéd és egy nőjogi aktivista kivesézték a ma szavazásra bocsátott, 2023/XVIII. törvényjavaslatot a társkereső applikációk betiltásáról az országban, elkezdte érdekelni a téma.  
Leöblítette a bögréjét, visszaült a cukrászműhely pultjához, és a törvényt már meg is szavazták. Pár percre rá az abortuszt bűncselekménnyé nyilvánító, és az örökbefogadást tovább szigorító törvényt ugyanilyen gyorsasággal nyomták át az Országgyűlésen. Sem bánatot, sem dühöt nem tudott érezni. Az applikációk nem fognak neki hiányozni. Csak az nem tetszett neki, hogy a helyükbe egyetlen, a Belügyminisztériumhoz tartozó, kizárólag itthon használható felület lép, ahol kizárólag komoly kapcsolat és házasság céljából lehet majd párt keresni, kizárólag heteroszexuális pároknak  a demográfiai helyzetre és az ország morális állapotára hivatkozva.  

Köztársasági Elnök Asszony aláírásától számított egy héten belül aktiválódott a Petrezselyem nevű magyar társkereső felület. Szilvi a cukrászműhelyben töltötte le, amíg 3 kiló krumplis pogácsára várt, hogy kivehesse a sütőből. A kis piros keretes ikon a fehér háttérben kis zöld petrezselyem rajzzal inkább aranyos volt, mint komoly. Szilvinek egyáltalán nem tetszett az alkalmazás rendszere és piros-fehér-zöld alapú designja, de megpróbálkozott vele abban a reményben, hogy hozzá hasonlóan ide kényszerült férfiakkal ismerkedhet össze. 
Körülbelül két héttel azután, hogy regisztrált, hullafáradtan esett haza. Belesüppedt egy kád forró vízbe, és megnyitotta a telefonját. Átnézte a napi híreket, válaszolt a barátnőjének a férje szülinapi torta rendelésével kapcsolatban, majd megnyitotta a Petrezselymet. Öten kedvelték a profilját, ebből négyen szakácsok. Az ötödiknél megállt egy pillanatra. Nándi, 37. Üzletvezető volt egy autószervizben. Szerette a túrázást, az utazást,a filmnézést, a koncerteket. A feltöltött képei közt volt egy, amin a húgával fagyiznak, három, amin valószínűleg Spanyolországban nyaral, és egy, amin egy korsó sörrel a kezében álmodozva mereng a távolba. Szilvinek azonnal beszívecskézte, a screenshotolt képét pedig átküldte a barátnőjének, aki .örömmel hagyta jóvá a választást. 
Épp, hogy megszárította a haját, amikor Nándi, 37 ráírt, és elkezdtek chatelni. Szóba került mindkettejük munkája, hogy Szilvinek csak biciklije van, így nagyon köszöni a kedvezményes téli gumi felajánlást, de nem élne vele, és hogy Nándi imádja a desszerteket, de gluténérzékeny, így csak mentes termékeket ehet. 
Egy chateléssel töltött nap után személyes találkozót egyeztettek. Nándi kedvenc filmjét, a Vissza a Jövőbé!-t vetiítik egy kis moziban, ami egyben presszó is, így be tudnak ülni beszélgetni. Szilvi már több alkalommal is járt abban a moziban a volt csoporttársaival Bertolucci, Truffaut vagy Kuroszava filmeket nézni, így neki is megfelelt a helyszín. 
Mikor először meglátta Nándit a villamos megállóban a mozinál, Szilvinek teljesen más benyomása volt róla, mint az adatlapja vagy a chatek alapján. Az üzenetváltásaikban a fiú érzékeny, humorizáló, és nyitott volt, a megállóban viszont határozottan és erőt sugárzóan várta Szilvit, kissé idegesen igazgatva a zakóját. Arcon puszilta Szilvit, miközben bemutatkozott..
   - Nem baj, hogy ezt a filmet nézzük meg? - kérdezte Nándi
   - Dehogy, én nagyon szeretem. Gyerekkoromban ez volt a kedvenc filmem! - hazudta Szilvi.
   - Örülök, ha nem csak jóindulatból írtad. - mondta Nándi.
   - Ja, egyáltalán nem, nagyon jó lesz ez így. - nyugtatta meg Szilvi.

A vetítés után találtak egy szabad asztalt az utcafronton, és kiültek az április közepi zsongásba. Szilvi hosszúlépést, Nándi csapolt sört ivott. A filmről hamar elterelődött a téma Szilvi dramaturg diplomájára. Nándi nem tudta, pontosan mit is takar a dramaturg kifejezés,  Szilvi a Gotthold Ephraim Lessing drámái alapján írt  diplomamunkáján keresztül elmagyarázta neki . Nándi meg akarta érteni, hogy Szilvi miért a barátnőjével közös cukrász műhelyben dolgozik, amire Szilvi csak azt tudta mondani, hogy azt is ugyanúgy szereti, és abban most van lehetőség, a dramaturgiában pedig nincsen. Szilvit érdekelték Nándi utazásai, a családi vállalkozásuk az apjával, a véleménye a biciklis kultúráról. Nándi a legtöbbet egy családilag eltöltött andalúziai körútról mesélt Szilvinek, ahol az Alcazaba hegyről élete egyik legszebb kilátását látta, és a túravezetővel máig beszélgetnek Skype-on, ha úgy alakul.
Úgy elbeszélgették az időt, hogy mire Nándi lekísérte Szilvit a HÉV-megállóba, elment az utolsó HÉV. Szilvi ránézett az éjszakai busz menetrendre, legalább fél óra volt még a neki megfelelő busz érkezéséig. Békásmegyer hirtelen nagyon távolinak tűnt. Nándi kissé félve, de teljes természetességgel kérdezte meg, hogy feljönne-e hozzá, ő negyed órára lakik innen. Mivel másnap nem kellett nyitnia a boltot, és nem érezte, hogy ezzel elrontana bármit, Szilvi igent mondott. Nemsokára megérkeztek Nándi Ganz utcai albérletéhez, egy Kádár-kori épület első emeletén. Szilvi alapvetően érett felnőtt ember lakásának érzékelte, csak pár autós plakát, és egy videojáték konzol mutatta Nándi gyermeki énjét.. A másfél szobás tér különösebben otthonos hangulatot nem árasztott,  de tisztán volt tartva, amihez Nándi bevallotta, hogy kéthetente egyszer takarítónő segítségét kéri. 
Inni már egyiküknek sem volt kedve, így inkább ültek Nándi fekete műbőr kanapéján, miközben háttérzeneként az első ambient jazz lejátszólista szólt, amit Nándi a Spotify-on talált. Ennyire bensőséges helyzetben már nem félt rákérdezni, hogy Szilvinek milyen tapasztalatai voltak alkalmazásokon megismert férfiakkal, illetve úgy általában bármilyen férfival. Szilvi elmesélte, hogy nagyon vegyesek, hosszabb kapcsolatai is  alakultak online ismerkedésből, és rémes kapcsolatai alakultak személyes ismeretségből, nem tudna általánosítani. Nem álmai hercegét kereste, csak a távoli jövőben szívesen megállapodna. De szerinte ez az új, törvényileg szabályozott társkeresés senkinek sem használ, túlságosan leegyszerüsít egy összetett problémát, és szükségtelenül diszkriminál rengeteg embert.  Nándi ettől fellelkesült, úgy érezte, teljesen megbízhat Szilviben, így elmesélte neki, hogy az andalúz túravezető, Rafa nem csak a túravezető volt, az utolsó Andalúziában töltött éjszakáját az ő szobájában töltötte, és bár voltak kellemes szexuális élményei lányokkal is, senki nem volt olyan gyengéd és figyelmes vele, mint Rafa. Minden hónapban félretesz egy keveset a fizetéséből, hogy egyszer elutazhasson hozzá. Szilvi nem blokkolt le attól, amit, hallott, bár az őszintesége váratlanul érte. Megsimogatta Nándi vállát, aki erre átölelte. Szilvi hozott mindkettőjüknek vizet, és csak csendben hallgatták az ambient jazz lejátszási listát. Szilvi rákérdezett, hazamenjen-e inkább, mert negyed óra múlva is lesz egy busz, amivel el tud menni. Nándi marasztalta, hogy semmiképpen sem, szeretné, ha mellette aludna. Megágyazott, megkérdezte Szilvit, nem baj-e ha ő a fürdőhöz közelebbi oldalon alszik, aminek Szilvi külön örült is, mert így legalább nézhette azt a kicsi Dunai panorámát, ami az ablakból nyílt. Némán zuhantak álomba egymás mellett.