English
Français
Deutsch
Italiano
Español
Mes enregistrements
Szilágyi József - Gödörbe
Pubblicato 17 feb 2023
Aggiornato 17 feb 2023
Cultura
3 min
Cultura
Pubblicato 17 feb 2023
Aggiornato 17 feb 2023
3 min
0
Mi piace
0
Adoro
0
Solidarietà
0
Wow
commento
lettura
Su Panodyssey puoi leggere fino a 10 pubblicazioni al mese senza effettuare il login. Divertiti 8 articles da scoprire questo mese.
Per avere accesso illimitato ai contenuti, accedi o crea un account cliccando qui sotto: è gratis!
Accedi
Szilágyi József - Gödörbe
Contribuisci
Aztán egy verőfényes nyári napon a jóságos király kihirdette a közbeszerzés eredményét. Nem vala benne meglepő fordulat, most is a döntéshozó gyerekkori cimborája nyerte el azt. Kis brigádunk felkerekedett hát, magunkhoz vettük a hamuba sült pogácsánkat, a kőmíves aktimelünket és felfogadtuk a munkát. A döntéshozó barátjának brigádja voltunk, sok-sok legkisebbik fia a szegény embernek.
Zöldfülű segédmunkásként, mindent pontosan és hatékonyan csináltam. Megfogtam a munka végét, úgy forgattam a lapátot, mint Michelin-csillagos séf a fakanalat. De az öregek rossz szemmel nézték. Megintettek és büntetésül nekem kellett kiásni a sittes gödröt.
Dobd a szorgalmad a gödörbe.
Nem volt másom csak egy lapátom, azzal dolgoztam. De mi lesz, ha valami a fejünkre zuhan, és sisak híjján ott loccsan ki az agyvelőnk a földön?
Dobd a munkavédelmed a gödörbe.
Éhes voltam már a munkától, de az öregeknél sosem volt étel. Nem lesz baj abból, hogy az ebéd helyett is csak egy tüske van?
Dobd az egészségedet a májaddal együtt a gödörbe.
Hetente kaptam a fizetésemet, csak úgy zsebbe, még boríték sem volt. Nem írunk jelenléti ívet, munkaszerződést sem kötöttünk. Inkább feketén dolgozunk, mintsem bejelentve.
Dobd a nyugdíjad a gödörbe.
Nem is kell nyugdíj, mire oda jutunk, már úgyis száz év lesz a korhatár, itt döglünk majd meg a lapát mellett.
Dobd az öregkorod a gödörbe.
A jóságos király újabb sport-épületét a legnemesebb erdőbe kellett felépítsük, kivágva a legszebb kocsányos tölgyeket. Féltem, hogy az egyik fánál magát Greta Thunberget találom majd odaláncolva.
Dobd a százéves fákat a gödörbe.
Aggódtam, hogyha nem lesz már több fa, akkor elolvadnak a jégsapkák, és még durvább lesz a globális felmelegedés, pedig már most is izzadtunk a napon rendesen.
Dobd a bébifókákat a gödörbe.
Megkérdeztem az öregeket, hogy minek egy újabb stadion, ha az előzőekbe se nagyon jár ki senki? Elgondolkodtam, hogy mi telne ki belőle: kórház, iskola, színház?
Dobd a demagógiádat a gödörbe.
Aztán a verőfényes nyári nap éjszakáján kilopóztam az építkezésre, beültem az bulldózerbe és ledózeroltam azt, ami már felépült. Hősnek érzeztem magam, noha tudva tudtam, a rombolás csak rombolást szül.
Dobd a terhelő bizonyítékot a gödörbe.
Másnap a brigád összetanakodék.
Magos stadiont hogy felépítenék.
Másnap a brigád bizonyítékot lelék,
Engömet bizony vád alá helyezék.
Vád alá helyezék és elítélék,
Engömet a falba biz beéptítenék.
Aggódtam, hogy a falban nem kapok majd levegőt. Hogy a habarcs az orromba megy, hogy a kő nyomni fogja a derekamat.
Dobd az életed a gödörbe.
Végül én leszek a kocsányos tölgy a falban, kinyújtom a gyökeremet, a törzsemmel szétfeszítem a falakat. Erdőt növesztek és néhány száz év múlva is büszkén állok majd ott. Mikor már senki nem emlékszik arra, hogy itt valaha egy jóságos király stadionja épült.
134 letture
commento
Pubblicazione precedente
3 min
Puoi sostenere i tuoi scrittori preferiti
