English
Français
Deutsch
Italiano
Español
Mes enregistrements
Gyurán Botond Bulcsú versei
Publicado el 13, feb, 2023
Actualizado 13, feb, 2023
Cultura
3 min
Cultura
Publicado el 13, feb, 2023
Actualizado 13, feb, 2023
3 min
0
Me gusta
1
Me encanta
0
Solidaridad
0
Wow
comentario
leer
En Panodyssey, puedes leer hasta 10 publicaciones al mes sin iniciar sesión. Disfruta de 9 articles más para descubrir este mes.
Para obtener acceso ilimitado, inicia sesión o crea una cuenta haciendo clic a continuación, ¡es gratis!
Inicar sesión
Gyurán Botond Bulcsú versei
Colaborar
Elég volt
A tehetetlenség tengerén hánykódok, s nagyok a hullámok
Haraggal teli lényem, kitörök és pusztítok, mint vulkánok
Hazug kezeitekkel, ti csalók, felém nyúlkáltok,
S mikor vérem már forr, szemem megtalálja merre bujkáltok.
Csendes voltam, s gyenge. Most egy rossz szó után megfordul benned a penge.
Pusztítok! S körülöttem fájdalom rózsái kelnek.
Zsarnokok es diktátorok, ellenfélre leltek.
Ha más nem, majd én! Küzdök az elnyomó rendszer ellen,
Ha kell véremmel fizetek érte,
De legalább megmaradok bárányok közt ember.
Hallgat a nép csendben, haláltól félve retteg
Csontjaim törnek, s testemből esznek, kik egyszer barátjuknak neveztek,
Ember vagyok, s az is maradok, hisz annak neveltek
Romlik a világ
Egy falat kenyér, és egy kis vaj,
Már az ízére sem emlékszem, milyen lehet a hal.
Hevesen fúj a szél, s összedől a fal,
Bárcsak a Forint is oly stabil lehetne, mint a Frank
S mint a vad, melyet nyíl sértett, tántorgok a sötétben.
Se étel, se víz, se egy segítőkéz nincs a közelben,
S nem találni már értékes kristályokat a kövekben.
Puff! Zörögnek az ágyúk, megtámadták szomszédos országunk.
S halálba rohan, ki azt hiszi nyerhet,
Tömegével temetik az embert.
Kenyér sincs már, elesett sok barát
Sötét felhők jelzik, közeledik a halál
S hiába nézek, szemem semmi jót nem talál.
Romba dönt a háború
Hervadnak a rózsák, sötétedik a világ,
Mi egykor ragyogott, mára megkopott.
Hosszúk az éjszakák, a nap se süt már
Halványan lobog a tűz, és én itt vagyok árván.
Beteg a világ, súlyoskor sújtja, elkorcsosult az ember
Kinek Hite volt, azt összeroppantotta a rendszer
Erkölcstelen lények, csak lennétek csendben egyszer végre
Már fáj hallanom mézes szavaitok, miképpen hazudtok a szemembe nézve
Átjárja e valóságot a bűn, az ördögi tervek
Melyek ellen tenni nem lehet, hisz a gonosz újra teret nyerne
Csak várni lehet! A megváltó halál fog eljönni értünk,
S majd démonok kortyoljak vérünk.
Kapzsiság, bűn, irigység és harag,
E világból csupán ennyi maradt
Gyűlölet s bujaság telíti légterünk,
És én úgy vélem, ez fogja okozni végzetünk
Hervadtak a rózsák, a világ is sötét már
Megütöttem magam, s letörtek szárnyaim
Fáradt vagyok, már nem követem álmaim.
Nem érzem az étel ízét, nincsenek már vágyaim
Szellemként járok hazám tájain, s fájnak már lábaim
104 lecturas
comentario
Publicación anterior
3 min
Puedes apoyar a tus escritores favoritos
