dr. Balogh Rozália versei
En Panodyssey, puedes leer hasta 10 publicaciones al mes sin iniciar sesión. Disfruta de 9 articles más para descubrir este mes.
Para obtener acceso ilimitado, inicia sesión o crea una cuenta haciendo clic a continuación, ¡es gratis!
Inicar sesión
dr. Balogh Rozália versei
MOZAIKOZÓ
Csörren a telefon
Beköszön a hír
Kimaradt az ebéd
Rohan, aki bír
Megjött a papír
Megjön a szó
Játék az egész,
Mozaikozó
Sorsom szövi meg
Párka-csapat
Hova fut ki az út?
Rejtve marad
Rejtve a cél még
Válik el az út
Föld sara, út pora
Nyűtt sarumra jut
Mozaik a betegem
Mozaik a munka
Mozaik a rohanás
Meg sose unva
Mozaik a vizitünk
Kék, lila, zöld
Színt bele lelkek
Szava, dala tölt
Mozaik vagyok én
Reggeli zajban
Zene ad ritmust
Duruzsol halkan
Törik az üveg, node
Alakul a forma
Mi marad, csak a "lett"
Tűnik el a "volna"
Mi a kész? Mi a mű?
Mit mutat a kép?
Vak marad a gyáva,
Az lát, aki lép!
HÁNY ÓRA
Jó ismerős tanácsára
Azon gondolkozom:
Mennyi az annyi - vajon én
Hány órát dolgozom?
Munka-e, ha vizsgálathoz
Játékot veszek?
Munka-e, ha kollégámnak
Ezt-azt megteszek?
Munkám az, ha tündér-pici lány
Babát altat velem,
De dolgozom, ha este a tündért
El nem feledem?
Munka-e a közös ebéd:
Kivel együtt húzok igát,
Tudom, hogyan nevelgeti
Nyúlánk kamasz fiát?
Munka-e, ha valakivel
Összeszólalkozom,
S hétvégén az erdő mélyén
Ezen gondolkozom?
Munka-e az utazás,
A BKV-s menet?
Munka-e az email-lesés
Olvasás helyett?
Dolgozom, ha napom végén
Engem hallgat Áron,
Munka után frissen üdén
Haza én nem várom?
Dolgozom, ha elfárad elmém
S figyelnem nem lehet,
S ezért a boltot egy tésztáért
Kétszer járom meg?
Munka-e hogy nemet mondok
Esti bulira
Mert fontos hogy észnél legyek
Másnap tutira?
Munka, ha a rohanásban
Kulcsom elhagyom?
Munka, ha a kicsi kudarc
Olykor fáj nagyon?
Munka-e, ha nem jön álom
Éjjel szememre
S nevek, szavak keringenek
Kába fejembe'?
Munka, ha a családdal
Összenevetek?
Munka, ha egy új ötletért
Mindent feledek?
Dolgoztam-e akkor, mikor
Három év flow után
Az áradatból kikerülve
Csak álltam ott sután
Töprengve, hogy kivé lettem,
A három év alatt -
Roziból, ha nem dolgozik
Vajon mi marad?
FEMINIZMUS TÓTÁGASAN
Én hiszek a feminizmusban,
Ha nem is teszem ezt ordítva,
De mért ne tenném én fordítva?
Tanultam sokat, annál is többet
Egyedül utaztam körbe a földet
Egyetemen szoktam a piát
Egyedül jártam be Indiát
Kollégium, négyfős szoba
Anat, bikém vissza-s oda
Magyar egészségügy - áldás és sz*pás
Alázat, emberség, segédápolás
Hajtott a kéz és izzott az elme,
Mindig tudtam, hogy van értelme
Kimaradt az egzisztenciális krízis
Nem kellett nekem bor, elég volt a víz is
Jég hátán és azon túl, mindig továbbléptem
Pofon után mind' felállva bátran küzdve éltem
Aztán lettem orvos, életem kalandja
Fortuna levesét lelkesen kavarva
Nem cserélném semmiért a sok heves évet
De lehet, hogy - ó, Mon Dieu! - kicsit visszalépek?
Lehetek most én is háziasszony végre,
Novák Katalinnak ifjú büszkesége?
Megtehetem, hogy tudásom most ne kamatozzon,
Hogy főztömből kicsi párom este falatozzon?
Visszamondhatom fele rendelésem -
Megnyűtt kamasz-lelkeknél ne én legyek résen?
Nem hívok beteget diagnosztikára
Inkább veszem a tojást - hogy felment az ára?
Ió, ció, infláció - s pont most vennék vissza?
Én legyek, ki a háború levét így megissza?
Meg ne valósítsam karrierugrásom?
Ehelyett cserépbe monstreámat ásom
Otthonom rendezem, legyen kedves, meleg
Drága betegeimet a Jóisten áldja meg!
Vigyázzon most rájuk, ismét hátralépek
Maradjanak, kívánom, egészek és szépek
Lázadok most: főzök, seprek, lakot rendezek be
Változó a női lélek - ez jusson eszedbe
Szabad lehet orvos-nőként keveset keresnem
Hogy a gyermekszülésig ki ne nyuvasszam testem?
Kevesebb lesz majd a pénz drága játékszerre,
Hiszem: nagyobb szükségem lesz ép idegrendszerre
Tartalékunk nem lesz túl sok, inkább kevés,
De erőmből kitelik majd a sok esti kelés
Szakmai utamnak vermét tán most ásom
Ám hiszem, hogy velem marad kreativitásom
Nem ismerek meg helyes, vagány serdülőket
Keresem majd rokonaim, újra látom őket
Nem veszek tonhalat, ha magas az ára,
De estére marad erőm lepedőcsatára
Tüntetek most halkan, transzparensek nélkül
Magam felé fordulva asszony leszek végül