Rejtő Gábor versei
En Panodyssey, puedes leer hasta 30 publicaciones al mes sin iniciar sesión. Disfruta de 29 articles más para descubrir este mes.
Para obtener acceso ilimitado, inicia sesión o crea una cuenta haciendo clic a continuación, ¡es gratis!
Inicar sesión
Rejtő Gábor versei
A HÁROM
1.
Valami Géza
A Kisállat Kilövő -és Tenyésztő Központ
frissen kinevezett igazgatója
Valami Géza
a cipőjét fűzte volna éppen
a Parlament előtti betonvidéken
mikor odament valaki
fekete ruhában, s így szólt
ügyelve a megszólításra
mi a probléma?!
És a Kisállat Kilövő -és Tenyésztő Központ
frissen kinevezett igazgatója
bár tudta jól, mi itt a dörgés
- a fülében vibrált a kisállat hörgés -
fölnézett a férfira, a fekete ruhásra :
ez valami tréfa?
És így szólt a férfi : éljen a mában
ne füzzön itt semmit, úgyis homály van
na séta!
És a Kisállat Kilövő -és Tenyésztő Központ
frissen kinevezett igazgatója
indult is az útra, cipőjén a pertlit
maga után húzva.
2.
Kormány, ablak, függöny
Most, hogy a téboly
a háború mezét öltötte magára
és a kormányablaknál álltam
sorszámra várva
eltűnődtem, kell-e nekem
egyáltalán tb-kártya
(a régit elvesztettem)
ha úgyis ledobják az atomot
nemsokára.
Mert ha – tegyük föl -
túl is élem, bár, ha van Isten
itt robban, a szomszédban
a II. János Pál pápa téren
vagy a Parlament fölött, de
ha mégsem, tehát az epicentrumtól
legalább öt kilométerre bámulok
épp az égre...itt tartottam, amikor
a sorszámosztó nénihez értem.
Mi tetszik? – kérdezte serényen -
s én ott, a kormányablakban
akaratlan, csak üvölteni
tudtam... volna, nem vele, neki
hogy Semmi! és menni kéne
el innen, vagy neki a falaknak
ajtóknak, e gyilkos színdarabnak
amiben rólam döntenek, fölöttem
helyettem.
De nem jött ki szó a számon
megdermedt a pillanat
s bennem, mint egy harang
kondult, nem, nem túlélni akarok
de vezetni, mondjuk egy tankot
vagy Coopert, ha mégis jobb idők
jönnek. Az egész olyan volt, mint
egy álom, s hallottam, ahogy mondom
lejárt kérem a jogosítványom.
3.
Szeptember - vége
Hallani vélem a fák zokogását
villan a fejsze, döndül a föld
elfutni nem tud, halálra szánták
még zöldell a nyárfa az ablak előtt.
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok
mit sem sejtve dong a darázs
én látom amott a téli világot
ahogy füstjébe fullad az emberi táj.
Fázik a lelkem, fázik a testem
nem kell hozzá bérci tető
erdőt látok ácsolt kereszten
őrült, ki nélkülük képzel jövőt.
Harsog majd a díszmagyarázat
s mi hullunk rendre, mint ősszel a légy
eliramlik az élet, s vele a gyalázat
készítsd a szemfödőt halálra ítélt.