Szabados Attila verse
Ohne Anmeldung kannst du diesen Monat keine Veröffentlichungen mehr lesen.
Um neue Funktionen in vollem Umfang zu nutzen, logge dich ein oder erstelle ein Konto, indem du unten klickst. Es ist kostenlos!
Einloggen
Szabados Attila verse
Ha egyáltalán éltünk
És ha már éltünk, lesz-e cél, az úton
vár-e döghús, Lesbia, mondd, megéri
így, ha ott van még az esélye, hogy csak
rágjuk a csontot?
Új tanács kell, Lesbia, zsenge, mert mi
gyorsan élünk, minket a summa mozgat,
elkopott rétorszerepeddel itt ne
tarts monológot.
Hangzatos szókészleted egyszerű csel,
és a mottó bár sokat ad, de téves.
Mert se jótállás, se adóslevél nem
mondja ki egyben –
záradékod még ködös, ittas eskü.
Újra: éljünk – tág fogalom, nem? Üdvös
érkezés, vagy csak savanyúcukorka
mű aromákkal?
Pontosíts, és újra, üzenj, hogy értsük.
Itt a konkrétság, amiből kevés jut,
nincs idő, hogy minden előkerüljön,
jó, ha a summa.
Visszarángatnunk ne legyen hiába,
megszokott formádban a csíra hajtson,
hadd szakítsuk rögtön, emésszük egyben,
Ohne Anmeldung kannst du diesen Monat keine Veröffentlichungen mehr lesen.
Um neue Funktionen in vollem Umfang zu nutzen, logge dich ein oder erstelle ein Konto, indem du unten klickst. Es ist kostenlos!
Einloggen