English
Français
Deutsch
Italiano
Español
Mes enregistrements
Oláh Péter - Mit esznek a krokodilok?
Veröffentlicht am 16, Feb., 2023
Aktualisiert am 16, Feb., 2023
Kultur
4 min
Kultur
Veröffentlicht am 16, Feb., 2023
Aktualisiert am 16, Feb., 2023
4 min
0
Gefällt mir
0
Liebe ich
0
Solidarität
0
Wow
Kommentar
Lesezeit
Auf Panodyssey kannst du bis zu 30 Veröffentlichungen im Monat lesen ohne dich anmelden zu müssen. Viel Spaß mit 28 articles beim Entdecken.
Um unbegrenzten Zugang zu bekommen, logge dich ein oder erstelle kostenlos ein Konto über den Link unten.
Einloggen
Oláh Péter - Mit esznek a krokodilok?
Beitragen
A fejemet fogom, hogy a denevéreknek esélyük se legyen megkapaszkodni. Lehet, hogy mégis meg kellett volna keresnem a kulcsomat ahelyett, hogy a teraszról kerülöm meg a házat, hogy el tudjak menni a kisboltba. Erősen tartom a fejem, markolnám az összes szál hajam, csak ne vigyenek el. Borzalmas/szörnyű volna most egy másik országban lenni.
A szomszéd háza előtt biztos nem repkednek denevérek, mert nem bírják a zajt, amennyire tudom. Márpedig elég hangosan pakolja be a csomagtartóba a házát. Durva pali, a fejébe vette, hogy elköltözik, és viszi a házát is, de tényleg az egészet. A téglákat is bepakolta abba az otromba, zöld kisbuszba. Azt hiszem, hónap elején kezdte el, a ház felét már elvitte, elég ügyesen dolgozik. Próbálok halkan menni, hogy ne zavarjam meg a munkájában, mert a múltkor is rám szólt, mit csoszogok itt, amikor ő emelne. Útban vagyok.
Muszáj elmennem a sárgabarackos bombiért, egyszerűen nincs más lehetőség. Fogalmam sincs, hogy milyen lehet ilyenkor aludni, de biztos vagyok benne, hogy eléggé frusztráló érzés. Hiszen tudod, hogy nincsen még a kezedben a bombi, pedig már a nap is felkelt, elkéstél bármit is csinálni.
Marikát, a pénztárost, nyilván az őrületbe kergetem, hogy nem lejárt szavatosságú bombit szeretnék. Ő meg próbálja tartani magát ebben a friss időben, és tényleg nagyon igyekszik, hogy elmagyarázza, nincs olyan, hogy megromlik egy puszedli. Azért, amikor eddig a kijelentésig eljut, mindig fel kell hívnom a figyelmét arra a rosszmájú kedd délelőttre, amikor nekem sikerült egy lejárt bombival kezdenem a napot, szintén ebben a kisboltban. Dehát tegyük félre ezt, úgy vagyok vele, hogy mégiscsak tehetünk egy kivételt, és nem válogatunk tovább, visszük, ami a kezünkbe fér.
Még be sem csuktam a kisbolt ajtaját, de már ott van a parkolóban egy gyíkszemű fickó, hogy kinézze a kezemből a puszedliket. Annyira szívesen adnék, ha nem lenne reggel. Igazából esténként már kényszeredetten eszem meg az utolsó falatot. Na azt tényleg szívesen odaadnám, de reggel ne szóljon hozzám. A mellkasomhoz szorítom őket, mert szatyor nélkül hoztam el, sokkal meghittebb így. A kapunkat gyakran neon színűnek látom, és ezért nehezen találom meg, ha már visszafelé jövök a boltból.
A kezemből az asztalra esnek a bombik. Felkapom az egyiket, és elsüllyedek a fotelben. A csomagoláson van egy kis, fekete lyuk. Könnyen lehet, hogy Marika nem figyelt a műkörmeire, és belekapott. Szomorú vagyok, mert jó lenne, ha végre ezek a kis üzletek is önkiszolgálók lennének, akkor nem ennék száraz bombikat.
A barátnőm egyébként azt szokta mondani, hogy a sárgabarackos bombitól hasonlítok egy elefánt nagy fülére, szerinte ilyen formában nyúlik meg a testem. Általában csak este, fürdés előtt jutok el a tükörig, így sokszor tényleg lehetetlen megállapítani hogy igaza van-e, mert addigra megemésztem a puszedliket. Mégis, ez valahogy érdekel. Felpattanok, hogy a tükörhöz menjek, de a tükör nem akar működni.
A huszadik bombi után már ébren szokott lenni, és általában ki is jön puszit adni, de most a negyvenkettediknél sem jön ki a teraszra. Tényleg megnézem már, hogy mi van vele, kezdek aggódni. Borzalmas, ha nem köszönne el tőlem, és úgy menne dolgozni, mert akkor abszolút tanácstalan vagyok, hogy mit kellene főzzek. A hálószobánk előtt kattog a lámpa. Ahogy benyitok, látom, hogy a barátnőmet egy krokodil dugja. A teraszon eszembe jut, hogy nyitva felejtettem az ajtót, így hallani fogom még egy darabig. Leülök, megvárom, amíg végeznek. Kibontok pár bombit, de valahogy más az íze, és a szájpadlásomon is sok pikkelyes helyet érzek.
A gyíkszemű fickó köszön, és két nagy fehér zsákot tesz le a páfrányok elé, majd távozik. Átlátszanak a magok. Igazából nem szoktam ilyesmit reggelizni, de most még tudnék enni. Kibontom a zsákokat, öntök egy tálba, és kisütöm olajban. Finom lesz, biztos ízleni fog neki is. Aztán alaposan átbeszéljük ezt a marhaságot, talán még egy bort is kibontok. Hátha attól kipukkad valamelyikünkben egy ér.
135 Aufrufe
Kommentar
Vorherige Veröffentlichung
7 min
Du kannst deine Lieblingsautoren unterstützen
