

Az utolsó
Non puoi leggere altre pubblicazioni questo mese senza aver effettuato il login.
Per sfruttare appieno le nuove funzionalità, accedi o crea un account facendo clic qui sotto: è gratis!
Accedi
Az utolsó
Nagyot puffant a cafatos húsdarab a földön. A két ember rám se hederített, beszélgettek tovább. Bizonyára valami rosszat tehettem, mert hangosan beszéltek, furán legyintgettek, mint olyankor, ha az emberféle ideges. De egyébként rám se hederítettek. Odamentem, megszagoltam őket, már amennyire a rácstól hozzájuk fértem, de azért éreztem a szagukat. Az egyiknek savanyú füstszaga volt, a másiknak émelyítően tompa, de erős szaga. Ez utóbbit ismertem, az emberféléknek fura szaga van. Az előbbi is ismerős volt, de rettentő emlékeim támadtak tőle. Mégis más, mint amikor az erdő ég, valahogy azonban nagyon hasonló. Csak savanyúbb. Az emberek fogták magukat, a guruló valamit, amivel vinni szokták a húsokat, majd tovább álltak. Nem akartak velem foglalkozni. Visszakanyarítottam pofámat az


Non puoi leggere altre pubblicazioni questo mese senza aver effettuato il login.
Per sfruttare appieno le nuove funzionalità, accedi o crea un account facendo clic qui sotto: è gratis!
Accedi