

Egy katona karácsonya
Sur Panodyssey, tu peux lire 10 publications par mois sans être connecté. Profite encore de 4 articles à découvrir ce mois-ci.
Pour ne pas être limité, connecte-toi ou créé un compte en cliquant ci-dessous, c’est gratuit !
Se connecter
Egy katona karácsonya
Álmomban indulok, ha kezdődik a harc,
Ketyeg rendületlen a kvarc,
Csikorog a hó.
Ha elbotlom, faló
Szemek derülnek rajtam?
Szívem szégyentől izzó katlan.
Bősz átok bomlik és köt gúzsba,
Fázós puskagolyó surranna meleg húsba.
Világít a hó.
Fényszóróját igazítja százezer autó,
Itt záródik, ott nyílik egy ajtó.
Nyekereg a hó.
Hatalmába kerít az a vágy,
Hogy szívem, fagyos-bús szívem hazavágy.
Szállingóz a hó.
A világ keménycukorral borított kaloda
Csak a kis házam kéne, semmi palota.
Beborít a hó.
Gyalázat borítja a földet
Lebombázták házunk előtt a kis tölgyet
Vérvörös a hó.
Rohannék, mint őrült ámokfutó,
Minden éjjel imádkozom: legyek hazajutó!
Lelkem kiszikkadt mezején
Hamar megvénül a legfrisseb szív is:
Hazavágyom így is.
Föltámad az éj és gyönyörű a hó.
Csak még egyszer, csak utoljára otthon!
Az lenne a jó.

