

Egy katona karácsonya
On Panodyssey, you can read up to 10 publications per month without being logged in. Enjoy4 articles to discover this month.
To gain unlimited access, log in or create an account by clicking below. It's free!
Log in
Egy katona karácsonya
Álmomban indulok, ha kezdődik a harc,
Ketyeg rendületlen a kvarc,
Csikorog a hó.
Ha elbotlom, faló
Szemek derülnek rajtam?
Szívem szégyentől izzó katlan.
Bősz átok bomlik és köt gúzsba,
Fázós puskagolyó surranna meleg húsba.
Világít a hó.
Fényszóróját igazítja százezer autó,
Itt záródik, ott nyílik egy ajtó.
Nyekereg a hó.
Hatalmába kerít az a vágy,
Hogy szívem, fagyos-bús szívem hazavágy.
Szállingóz a hó.
A világ keménycukorral borított kaloda
Csak a kis házam kéne, semmi palota.
Beborít a hó.
Gyalázat borítja a földet
Lebombázták házunk előtt a kis tölgyet
Vérvörös a hó.
Rohannék, mint őrült ámokfutó,
Minden éjjel imádkozom: legyek hazajutó!
Lelkem kiszikkadt mezején
Hamar megvénül a legfrisseb szív is:
Hazavágyom így is.
Föltámad az éj és gyönyörű a hó.
Csak még egyszer, csak utoljára otthon!
Az lenne a jó.

