Mi következünk
Tu ne peux plus consulter d’articles ce mois-ci sans être connecté.
Pour ne pas être limité et profiter pleinement de nouvelles fonctionnalités, connecte-toi ou créé un compte en cliquant ci-dessous, c’est gratuit !
Se connecter
Mi következünk
A munkából szabaduló embertömeg türelmetlenül hömpölygött tova, élő hullámmá változtatva a délutáni napfény ölelte körteret. Arcok ezerszínű összevisszaságát látta az ember, ha elég erősen koncentrált. Ebben a kusza jelenben azonban - mint egy pihent pont - két alak ült csendben, egészen egymás mellett, az egyik utcai padon.
Egyikük egy - már lassan gyermeke megszületése előtt álló – kismama volt. Duzzadt, könnyektől elszíneződött arccal ült, hátán mintha a világ összes terhe nyugodna rendületlenül. Némán meredt maga elé, kívülálló úgy hihette, a század elején lerakott utcaköveket tanulmányozza. Nemsokára két óra. A várakozás fáradalma tovább bővítette gondjai sorát. A szemben álló épület ajtajára esett a tekintete. Még mindig reménykedett, hogy felbukkan egy alak, aki az ő nevét
Tu ne peux plus consulter d’articles ce mois-ci sans être connecté.
Pour ne pas être limité et profiter pleinement de nouvelles fonctionnalités, connecte-toi ou créé un compte en cliquant ci-dessous, c’est gratuit !
Se connecter