English
Français
Deutsch
Italiano
Español
Insomnia
Published May 21, 2025
Updated May 21, 2025
Arts
1 min
Arts
Published May 21, 2025
Updated May 21, 2025
1 min
0
Like
0
Love
0
Solidarity
0
Wow
0 comments
184 readings
Insomnia
Contribute
A falakon szűrt fényfoltok remegnek,
az ablak mögött álmos házak néznek.
A testem nyitva hagyott könyv ma este,
lapjain átfújnak suttogó emlékek.
Nem tudok aludni. Csak figyelek.
Már nem keresek semmit, csak várok.
Mintha a csend is belém rekedne,
és én lennék a néma világ-vádlott.
Az idő nem múlik, csak visszanéz rám.
Nem halad. Csak újra és újra kérdez:
hol vesztél el? S miért nem maradtál,
ha egyszer már voltál ennyire részem?
Próbálkozom: lehunyt szemem mögött
mezőt idézek, tengert, nyári házat.
De mindegyikbe beleszőtt a köd,
s ha felbukkansz, rögtön magaddal rántasz.
És most már nem alszom. Nem is próbálok.
Csak ülök, és nézem, hogyan telik el
minden, ami lehetett volna, s mára
csak egy üres jelen maradt, nélküled.
184 readings
0 comments
Previous publication
2 min
You can support your favorite writers
