Tikkadt már a sötét sith sarja,
sugárpallossal hadonászik karja;
a Halálcsillag van épp felkelőben,
Égbenjáró Lukács küzd reménytelten.
Minek harcolsz nagy űr-mélyben?
Miért nem pihensz űrhajód rejtekében?

De az csak aprítja az ellent serényen,
kézenfekvő, hogy a főgonosz az apja lészen.
Mert, nem mondta el ezt neki a zöld manó,
az a mocsárvilágban bujdosó...
Szerencsére rátalál pár jó barát,
Szimatszatyor, a jampi, meg az üres jedikabát.

Együtt hasítják a hiperteret, mikor aszteroidán
Toldi Miklós száguld feléjük, s pödör egyet bajszán;
Kérdik tőle: Hé paraszt, melyik út megyen az Alderánra?
Én paraszt?! Na menjetek a ... - mondja Miklós magamagába'...
majd a petrencés fényrúddal mutat utat nekik a bátyja,
de a kompánia a bolygónak csak hűlt helyét találja.

/Nagy Róbert/

Arany János - Toldi - Első ének c. műve nyomán