Itt vagyunk, a küszöbbe harapva.

A szád jár, csak épp semmit mond.

Csütörtök hajnalban,

erősödő zajban, ez csak a szagelszívó.

Mégis büdösödik, még tovább bűnösödik,

fővárosiként itt-, vidékiként ott-hontalan.

Belülről a szád Márki Zay-t ver,

kívülről meg vörös házmestert nyel.

Feri! Jó volna, ha meg sem állnál,

két lábbal menj tovább a konyhába és főzz!

Valami jobbat, mint egy salátástál,

hagyd az Aprót, a Klári majd kiáll és: Ööö-z.

Előre ország! Előre nép! Előre arccal!

Előre! Nem hátra, előre Feri a konyhába!

Írd meg az utókornak mit sütsz ma:

Szegfűszegezett hősgerincvázát kirántva?

20-ra is húztál, 22-re is, 26-ra csak nem!

Beláthatnád végre: Te vagy a legnagyobb vak.

Elismerhetnéd végre egyszer, mondjuk ma itt:

Ferenc vagyok, se magyar, se európai.