Intenzív érzelmeim bár csillapodnának.
Hajnalhasadtakor kering,
Alkonyatkor csak legyint
Céltalanul mászkáló gondolat.

Az intenzitás
Kiszámíthatatlan hullámzásként
Hol apad, hol dagad.

Fejemben titkon ismétlődő szavak
Papírra eddig nem ragadtak.

Majd' 15 esztendeje,
Hogy életemnek központjában
Csak egy kifejezőeszköz áll.
Meg nem értettsége tán célba talál.

Lelkem sivárságában 
Csak a remény áll,
Bár megléte túl sok jót nem kínál.
Csak egyet üzen: hited megmaradt!
S hit nélkül mi mit ér?

S hátha egyszer fény derül
A mélyen rejtett titokra:
Hogy magam alázása mégsem volt hiába.

Ez itt egy újév köszöntés,
Múlt év felejtés.
Hitem szerint.
Bár meg vagy nem megvalósulása
Csak éjfélkor kerül napvilágra.