Hirtelen gondolat
No puedes leer más publicaciones este mes sin iniciar sesión.
Para aprovechar al máximo las nuevas funciones, inicia sesión o regístrate haciendo clic a continuación, ¡es gratis!
Inicar sesión
Hirtelen gondolat
Ültem a kis kerti széken,
épp egy odvas akácot néztem,
majd hirtelen megjelent egy kimondatlan gondolat.
Megkerült engem, leült a másik székre.
Nem csinált, nem mondott semmit.
Ő is csak azt a fát nézte.
Néhány percig így léteztünk, én, a fa, s a gondolat.
Fejét aztán szép lassan felém fordította.
Szelíden bölcs mosolyát ajándékba nekem adta.
Keserédes adomány ez, rögtön éreztem.
Szívem hevesen vert, a boldogságtól és hogy tudom, el is vesztem.
Ráemeltem tekintetem, retinámba égjen bele minden pillanat,
mi maradt.
Kegyes hozzám a gondolat, megvárja míg lemegy a nap,
s az esti első harangszóval,
elhagy engem.
Egyedül maradok, kis időt magamnak szomorkodni hagyok.
Telnek a percek-órák, utolsó könnyemet törlöm,
gyászomba ismét boldog foszlány vegyül.
Visszanézem,
No puedes leer más publicaciones este mes sin iniciar sesión.
Para aprovechar al máximo las nuevas funciones, inicia sesión o regístrate haciendo clic a continuación, ¡es gratis!
Inicar sesión