A munka dicsérete
A munka dicsérete
Ha dolgozó ember vagy, ez itt a te versed,
Rájöhettél, a melózás sovány malacpersely.
Becsületes barom nem keresi magát halálra,
S örül, ha évente egy bélszín kerül a fatálra.
Ha hajódat a szelek jófelé sodorták,
Felvetted a ritmust, a felnőtt lét motorját.
Próbáltam én is, de járatták velem a bolondját,
Arcomat sorsszentek rosszfelé pofozták.
Én voltam az örök színötös, mintakislány,
Ilyenekből lesz a macskák között cickány.
A munka világában - őrültekházában! -,
Aki nem járta az utam, nem tudja, mit láttam.
Nagy reményekkel töltött el anno az egyetem,
Majd szembe köpött a sors: nem volt ott kegyelem!
Lótúrónyi bér, elbocsátás - mindig volt mire fogni,
Olyan lett az önéletrajzom, mint a lyukas zokni.
S míg én e cégecskéknek szép profitot ellettem,
A cs
Beitragen
Du kannst deine Lieblingsautoren unterstützen

