Félicitations ! Ton soutien à bien été envoyé à l’auteur
Jegyzetek a Minden egészhez 2.

Jegyzetek a Minden egészhez 2.

Publié le 2 déc. 2022 Mis à jour le 3 déc. 2022
time 6 min
1
J'adore
0
Solidaire
0
Waouh
thumb 6 commentaires
lecture 27 lectures
2
réactions

Sur Panodyssey, tu peux lire 10 publications par mois sans être connecté. Profite encore de 9 articles à découvrir ce mois-ci.

Pour ne pas être limité, connecte-toi ou créé un compte en cliquant ci-dessous, c’est gratuit ! Se connecter

Jegyzetek a Minden egészhez 2.

(1)

A rossz emlékek helye a szív alatt egyre duzzad, innen a nehézlégzés. A felejtés itt nem opció: ha ezek egyszer oda beették maguk, a rothadás megindult, innen meg már senkit nem érdekel, hogy az embernek miről mi a tudomása. Hogy lepedővel takarja le a tükröt, hogy ne is lássa a szégyenét, de ezzel épp hogy a halott lelket nem engedi távozni.

Szakértői véleményem tehát a következő: lassítani kell a tempón. A képességeknek a dologra fogott izmokban magabiztosan áramló tudata: nagyrészt marad, míg az önnön korlátainkkal való konfrontáció, a tehetetlenség érzése: nagyrészt eltűnik.

Felesleges azon dühöngeni, hogy miért nem jöttünk erre rá korábban, hiszen hol tartanánk már akkor! Sőt kifejezetten alááshatja az egész felfedezést, ellehetetlenítve bármilyen eredmény elérését. Szóval van benne némi meló, hogy ne csináljon az ember semmit, csak tudatában legyen a létezésének, még ha ezt nem is tudja kiszámlázni sehova.

(2)

És akkor hogy jön ide a szerelem? Az sehogy, mi megyünk felé (most már tudjuk: kocogva), illetve nem is felé, csak úgy haladunk és lessük, hol ugrik elő az erdőből, ugrik vagy sem, egyszer csak tényleg ott van, mintha mindig ott lett volna, pedig jártunk már itt, akkor nem tűnt fel, most meg annyira nyilvánvaló, kiüti az ember szemét. 

(...)

(3)

De ez már csak reakció.

Persze hogy reakció, mi lenne más, minden reakció, így épül fel a világ, egymásra adott reakciókból, így megy előre nem csak egy olyan átfoghatatlan valami, mint a történelem, de mondjuk egy viszony is. A kommunisták meg szitokszót csináltak belőle, főbelövéssel honorálták. Pedig ha belátod, hogy te sem vagy különb, te is csak reagálsz, akkor mindjárt jobban érthető az egész mit miért. Kijelentem, hogy ez és ez vagyok, ez az én saját hitem és ezek az én jól megfogalmazott igényeim. És ez már egy világnézet így. Az egész világot a helyére tettem ezzel fejben, aki nincs velem, az ellenem van és így tovább. Miközben az egész egy szabad szemmel már rég nem látható emlékkockából csírázott ki. Minden könyv egy emlék: apád a Magyar Értelmező Kéziszótárt (A-tól K-ig) vágta anyádhoz utolsó veszekedésüknél, miközben te a tévét nézted és nem reagáltál semmit erre. Harminc évvel később pedig biztosan tudni véled, hogy a szerelem, a kizárólagosság, az életfogytig, eredendően halálra van ítélve. Főbe lesz lőve egy pincében. Föl, föl, ti rabjai.

(4)

Sose tudtam mit kezdeni azzal, hogy a Top Gunban Tom Cruise egy forró nyári napon lezavart strandröplabda-meccsről megy a találkozni a lánnyal, izzadtan, büdösen. Csak most, hogy újranéztem a második rész kapcsán, tűnt fel, hogy többször is említést tesz róla, hogy akkor ő lezuhanyozna. De olyan nagyon nem erősködik és szépen meg is vacsoráznak inkább. Mondjuk szex itt még nincs. Azért ez jó béna így, nem? Persze kit érdekel, de tényleg, amikor tíz perccel később Kelly McGillis az utcán megvallja neki, hogy szereti, és megszólal a Take My Breath Away és annál szebb meg a világon nincs. A teljes szerelem-eszmém alapul serdülőkoromnak erre az élményére, így tehát a regénykaraktereim is nagyban innen eredeztethetőek. Aki szeret, az így szeret, mert ennél alább nem érdemes adni.

(5)

Azt mondta a pszichológusom, hogy az ilyen – milyen? vibráló? impulzív? nem tudom már, milyen szót használt – személyiségek rendkívül könnyen rántják magukkal az embert. Aki aztán esik tőle olyan szerelembe, hogy a fal adja a másikat. Sokkal többet nem mondott, bár később biztosan bipolárisnak nevezte regényhősömet „az elhangzottak alapján”, de hozzátéve, hogy „ez nem egy szakértői vélemény”. De akkor mi? Ő egy szakértő, ami elhangzott, abból kell dolgoznia, ha meg abból nem lehet, akkor ne mondjon véleményt. Kimondott egy diagnózist, de akkor mire föl?

Viszont ha ez a vibráló személyiség egy ennyire konkrétan tankönyvben meghatározott kategória, akkor először is mi ennek a pontos neve és hol tudok róla többet olvasni? Másodszor pedig akkor ez elég baj. Hogy már megint nincs itt semmi magasztos meg transzcendens, személyiség-kategóriák vannak a kezdetek óta. Viszont akkor meg mégse kellene mindent felfedezni. Vissza kellene lépni inkább párat egészen a napimádásig, járhatnánk esőtáncot, áldozhatnánk borjút, akkor legalább még lenne miben bízni és minek örülni. Különösen Impulzív Személyiség Addiktív Aurával például.

(6)

Itt lépett ki a fényre J., az erdő mellett, a futópályánál. Évek óta senkire nem illett ennyire a szerep. Sőt most már egyre gyakrabban érzem, hogy ez az ős-szerelem karakter jobban illik rá, mint bárkire korábban. Szegénynek fogalma sincs, hova érkezett meg, de nincs is vele dolga, nekem van dolgom ezzel az egésszel, én pedig megállapítom, hogy ez a megérkezés mégiscsak inkább örömteli, mint nem.

Úgy teszek, mintha szerelmes lennék. Olyan mint az álterhesség, csak ez álszerelem. Produkálom a tüneteket. Lopva nézek rá és ha elkapja a tekintetem, sietve zavarba jövök. Ha alkalmam nyílik beszélni vele, azonnal nem jut eszembe semmi. Háttal állva is észlelem, ha közeledik, meredten lesem a vonalait, lépteinek ütemére veszem a levegőt. (Értetlenkedem – ezt írtam még fel, de már nem emlékszem, mire gondoltam itt.) És ez az egész jó. Olyan mintha jó lenne. Talán úgy működik ez, mint amikor tudatosan erőlteted a mosolyt, ami rendesen a jókedvre adott önkéntelen reakció, és ez a kapocs annyira rögzült, hogy amonnan indulva is képes visszahatni, becsapva az elmét és egyszer csak: jó kedved lesz. Így akarok reménytelen szerelmes lenni. Mondjuk az álterhesség biztos nem működik így visszafelé.

***

Rövidprózák: https://www.instagram.com/hanula.zsolt.peter/ 

lecture 27 lectures
thumb 6 commentaires
2
réactions
Partager la publication
copylink copylink

Commentaires (6)

I don't read Hungarian and I hope Panodyssey will propose nw tools for creators to help them to translate with other contributors.

But I must say your pics are wonderful and very inspiring.

Thanks for this !
Thank you for your support, Alexandre. I wasn't sure about that this is the right platform to post short stories in Hungarian but I really liked the concept behind it. We hope the Hungarian readers start to discover Panodyssey more and more soon.
Dear writer ! With pleasure. It's the right platform because you are free to use it as you want / need and we are deploying Panodyssey in Hungary - thanks to Pro Progressione and the Margo Fest - our partners.

Soon - on Panodyssey you'll have an Hungarian access to simplify the discovering for Hungarian speaking readers.

We are working on that !

+ I invite you to contact my co-worker Diana Dianu if you are interested to publish via our new tool dedicated to Editorial Newsletter => CREA@panodyssey.com

Tu peux soutenir les auteurs indépendants qui te tiennent à coeur en leur faisant un don

Prolonger le voyage dans l'univers Culture
La Garçonne
La Garçonne

La vie d'en haut M'a fait défaut Mes ténèbres rient  De me voir si...

Arthur Mede
1 min
Le tournoi meurtrier 4/5
Le tournoi meurtrier 4/5

Chapitre 4 Arrivés devant le pont-levis, Jacques donna quelques ordres au personnel et Amaury fut conduit dans la salle d’...

Jean-Marie Gandois
4 min
Humble et inutile
Humble et inutile

Agnès et Trésor déjeunent en paix, elles font preuve d’une complicité qui est belle à voir. Alors que j...

Hervé Fuchs
3 min

donate Tu peux soutenir les auteurs qui te tiennent à coeur